Feleségem fárasztó félévi vizsgái után ( 4,92 eredménnyel zárt ) úgy gondoltuk egy kis pihenést megengedhetünk magunkat, így a gyerekeket hátrahagyva - egy fantasztikus nagymamára - célba vettünk egy olyan helyet, ahol egyszer már kiváló napokat töltöttünk el. Ráadásul az elmúlt 2 év alatt nagy fejlesztések zajlottak le a birtokon és elkészült egy új szárny, amely a pihenés új dimenzióját nyitotta meg. Az indulás előtti napokban megérkezett az első hó és véget ért a tavaszias tél, de a lelkesedésünket nem törte meg, hiszen így legalább jobban fog esni a szauna és gőz forrósága, a jacuzzi izomlazító melege. Szóval irány Bikal a Puchner birtok,azon belül a reneszánsz Palota. Útközben egy rövid megálló Siófokon egy nagyszerű kávéra a víztorony tetején található kávézóban. A kilátás csodálatos, legalábbis amikor nem ér össze az ég és a víz a köd miatt, de most a Balaton közepénél ez a helyzet, így elképzeljük, de a hűvös idő miatt a külső keringőről behúzódunk a forgó kávézóhelységbe. Gyors kiszolgálás, finom ízek, jól eső érzés megkezdeni a pihenést. Persze nem úszom meg a szemközti plázát sem és egy újabb pár cipővel gyarapodik a család hölgy tagjainak a szekrénye...
Odacsúszkálunk az autóhoz, indulás tovább és hamarosan beérünk a havas zónába, nos itt tényleg havazott állapítjuk meg, miközben ügyesen próbálunk manőverezni a szembejövőkkel együtt. Hiába a szél az már csak ilyen, hordja a havat amerre tudja. Dombóvár, balra letérünk, mint kiderül egy elágazóval hamarabb, az utak állapotát tekintve inkább visszafordulunk, mintsem a térképen rajzolt kacskaringós vonalon ereszkedjünk majd le. Ismét Dombóvár, újabb lefordulás, körforgalom egy templom körül, nagyon vallásos hely lehet, hogy folyamatosan megy itt a körmenet, mi is teszünk egyet, majd miután nem találunk táblát és a GPS is lassan akar eszmélni, inkább maradunk a klasszikus megkérdezzük az utca emberét módszernél. Reni szerint a jégpáncélos út lesz a helyes én kételkedem egy kicsit, a helyi informátor a feleségem verzióját erősíti, sőt az éppen feléledő GPS is, ami végre megtalálta a megfelelő műholdat. 3:1-es eredmény után irány a jégpáncéllá alakult letaposott havas út, ami keresztül visz egy halastavon is, reménykedem benne, hogy rendesen befagyott. Reni közben egyre biztat, hogy lassabban, nem kellene húsznál többel menni, arcomon nyugalom, belül higgadtság, de azért örülnék egy útsózó autónak ami erre még biztosan nem járt, mellesleg szerintem még én sem. Hazafelé nem erre jövünk!
Lassan, de biztonságosan megérkeztünk, befordultunk a parkolóba, irány a recepció, ahol egy kis intermezzo után kulcs a kézben, cél a reneszánsz palota, 49-es szoba:
Odacsúszkálunk az autóhoz, indulás tovább és hamarosan beérünk a havas zónába, nos itt tényleg havazott állapítjuk meg, miközben ügyesen próbálunk manőverezni a szembejövőkkel együtt. Hiába a szél az már csak ilyen, hordja a havat amerre tudja. Dombóvár, balra letérünk, mint kiderül egy elágazóval hamarabb, az utak állapotát tekintve inkább visszafordulunk, mintsem a térképen rajzolt kacskaringós vonalon ereszkedjünk majd le. Ismét Dombóvár, újabb lefordulás, körforgalom egy templom körül, nagyon vallásos hely lehet, hogy folyamatosan megy itt a körmenet, mi is teszünk egyet, majd miután nem találunk táblát és a GPS is lassan akar eszmélni, inkább maradunk a klasszikus megkérdezzük az utca emberét módszernél. Reni szerint a jégpáncélos út lesz a helyes én kételkedem egy kicsit, a helyi informátor a feleségem verzióját erősíti, sőt az éppen feléledő GPS is, ami végre megtalálta a megfelelő műholdat. 3:1-es eredmény után irány a jégpáncéllá alakult letaposott havas út, ami keresztül visz egy halastavon is, reménykedem benne, hogy rendesen befagyott. Reni közben egyre biztat, hogy lassabban, nem kellene húsznál többel menni, arcomon nyugalom, belül higgadtság, de azért örülnék egy útsózó autónak ami erre még biztosan nem járt, mellesleg szerintem még én sem. Hazafelé nem erre jövünk!
Lassan, de biztonságosan megérkeztünk, befordultunk a parkolóba, irány a recepció, ahol egy kis intermezzo után kulcs a kézben, cél a reneszánsz palota, 49-es szoba:
Gyors átöltözés, wellness, gőz, merülés, ejtőzés, gőz, merülés, ejtőzés, vacsora, séta a birtokon közben tervezzük a másnapot. A középkori udvar mindig lenyűgöz van benne valami különleges, bár nem cserélném el vele a mai komfortos életünket.
Reggeli után újabb séta. Szeretünk sétálni, rácsodálkozni a természetre, nézni az embereket, a létrehozott dolgokat, beszélgetni vagy akár csak egymásba karolva lépkedni és hallgatni a csendet. A kedvenc várvédő vitézeim is lefagytak és felvették a megfelelő álcaruhát:
Ketten be is szorultak a falba, vagy betöltetett rajtuk, hogy akár a kövekből is támadhatnak fiak?
De lépjünk tovább és koptassuk egy kicsit az utcakövet, mert érdemes körbesétálni az egész birtokon a várfalakon belül és kívül egyaránt. Hatalmas előadóterek, amelyek a jó idő beköszöntével megtelnek programokkal, belépés a múltba, amikor még nem volt internet, számítógép, villanyvilágítás, amikor még nem a természetet jött be az életünkbe a nappalikban álló Küklopszok képernyőjén keresztül, hanem az emberek mentek ki a természetbe.
A jóleső sétát követően jöhet újra a wellness, pihenés közben egy jó könyv, délután fallabda először Renivel, majd Rolanddal aki helyi erő és nem ma kezdett el szerválni, jó kis meccs kerekedik ki, tempó, nevetés, kölcsönös dicséret, gyorsan repül az idő. Rövidnadrágban irány a marokkói stílusú wellness részleg, jól eső mosolygások többekkel, nem egyedül közlekedek bakancsban, rövid nadrágban és kabátban, másoknál a kabát helyett fürdőköpeny, a hidegben gőzölgő be nem fedett testrészek vicces látvány nyújtanak, főleg a fejek. Úszás az ellenáramoltatós medencében, nagy formában vagyok simán legyőzöm az áramlatot, talán indulnom kellene az olimpián... merengésemből a fal ébreszt fel, leállt az áramlat és én kiúsztam a partra. Jöhet a gőz, utána hideg víz dézsából a felhevült testre, nagyon király. Reni közben olvas a francia stílusú fürdőben, majd jelzi, hogy Ő bizony már menne, beugrok a papucsomba, hát akkor menjünk. Átöltözés és vár minket a lovagi teremben a vacsora:
Ízek és zamatok kavalkádja, stílusos háttérzene, tapintható romantika, szinte várjuk, mikor lép be az ajtón Mátyás király, vagy már be is jött csak álruhában van és éppen ő vette fel az ital rendelést. Mindenesetre megnézem majd a tányérom alját, hátha írt rá valamit, vagy esetleg a szalvéták közé rejtett egy arany tallért. Némi csalódás ér, egyik sem, bár lehet csak rossz asztalt választottam, holnap majd másik helyre ülünk :)
De lépjünk tovább és koptassuk egy kicsit az utcakövet, mert érdemes körbesétálni az egész birtokon a várfalakon belül és kívül egyaránt. Hatalmas előadóterek, amelyek a jó idő beköszöntével megtelnek programokkal, belépés a múltba, amikor még nem volt internet, számítógép, villanyvilágítás, amikor még nem a természetet jött be az életünkbe a nappalikban álló Küklopszok képernyőjén keresztül, hanem az emberek mentek ki a természetbe.
A jóleső sétát követően jöhet újra a wellness, pihenés közben egy jó könyv, délután fallabda először Renivel, majd Rolanddal aki helyi erő és nem ma kezdett el szerválni, jó kis meccs kerekedik ki, tempó, nevetés, kölcsönös dicséret, gyorsan repül az idő. Rövidnadrágban irány a marokkói stílusú wellness részleg, jól eső mosolygások többekkel, nem egyedül közlekedek bakancsban, rövid nadrágban és kabátban, másoknál a kabát helyett fürdőköpeny, a hidegben gőzölgő be nem fedett testrészek vicces látvány nyújtanak, főleg a fejek. Úszás az ellenáramoltatós medencében, nagy formában vagyok simán legyőzöm az áramlatot, talán indulnom kellene az olimpián... merengésemből a fal ébreszt fel, leállt az áramlat és én kiúsztam a partra. Jöhet a gőz, utána hideg víz dézsából a felhevült testre, nagyon király. Reni közben olvas a francia stílusú fürdőben, majd jelzi, hogy Ő bizony már menne, beugrok a papucsomba, hát akkor menjünk. Átöltözés és vár minket a lovagi teremben a vacsora:
Kedden sajnos elmarad a mézeskalács készítés és díszítés program az óvárosban, de kárpótolnak bennünket a mesterek, akik a könyvkötési, bőrdíszmű, tűzzománc és ólomkatona világba vezetnek be bennünket, ha hagyjuk magunkat. Először látok ólomkatona sakk készletet, ráadásul örökös garanciával. Igazi nagy csaták ellenfelei foglalják el a játékteret. Közben újra havazik, már biztosan másik irányt fogok választani hazafelé fogalmazódik meg bennem. Beugrunk a Gagyizdába is. A megnevezéssel kapcsolatban nekem fenntartásaim vannak, de szerencsére pozitívan csalódok kézműves termékeket is lehet kapni az egyéb klasszikus ajándéktárgyakon kívül.
Közben kisüt a Nap, jókat beszélgetünk a birtokon dolgozó emberekkel és azon gondolkozunk mi lenne, ha meghosszabbítanánk a pihenést, aztán győz a józan ész, várnak a gyerekek, meg a kolbásztöltéssel kapcsolatos dolgok. Utolsó nap használjuk ki még a wellness áldásait! Kiderül a Palota wellness pultnál van citromos Gösser, ami nagy élmény az izzadással elvesztett folyadékpótlására.
Este, majd éjjel illetve a hazafelé úton befejezve Reni megírta a már hagyománnyá vált mesét Julcsinak, aki amikor kettesben megyünk el valahová, mindig azt kéri, hogy anya írjon majd neki valamilyen mesét arról a helyről ahová utaztunk. Tavaly az Alpesi síverseny született meg, idén pedig a bikali Johanna hercegkisasszony története, amit hamarosan olvashattok majd a blogon is :) Sőt talán nyomtatásban is...
Éjszaka havazik és másnap is, így indulás előtt jöhet az autó takarítása, aztán fizetés, hazafelé megállapítjuk, hogy érdemes volt visszatérni. A francia udvarház után kipróbáltuk a palota szárnyat is, legközelebb talán a kastély részleg jön.... Hogy mi is volt a pontos helyszín? Bikal Puchner kastély és élménybirtok: http://puchner.hu/
Este, majd éjjel illetve a hazafelé úton befejezve Reni megírta a már hagyománnyá vált mesét Julcsinak, aki amikor kettesben megyünk el valahová, mindig azt kéri, hogy anya írjon majd neki valamilyen mesét arról a helyről ahová utaztunk. Tavaly az Alpesi síverseny született meg, idén pedig a bikali Johanna hercegkisasszony története, amit hamarosan olvashattok majd a blogon is :) Sőt talán nyomtatásban is...
Éjszaka havazik és másnap is, így indulás előtt jöhet az autó takarítása, aztán fizetés, hazafelé megállapítjuk, hogy érdemes volt visszatérni. A francia udvarház után kipróbáltuk a palota szárnyat is, legközelebb talán a kastély részleg jön.... Hogy mi is volt a pontos helyszín? Bikal Puchner kastély és élménybirtok: http://puchner.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése